Az új zsinagógát 1900-1903 között emelték, Baumhorn Lipót volt a tervezője, aki 22 zsinagógát épített az akkori Magyarországon. Legsikerültebb alkotása a szegedi, ez hazánk második legnagyobb zsidó temploma. A zsinagóga 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, belmagassága 32 méter.
A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetet jelző, zöldesbarna díszítősorától egyre sötétülő, csillagos kék üvegburkolatában (Róth Miksa). Középütt a Dávid-csillag, s körülötte a Nap kivilágítható sugarai koronázzák az égboltot.
A világtájak felé irányuló fődongák mennyezetén a megfelelő napszaki imák olvashatók héberül. A falakon látható feliratok egy szent-pétervári múzeumban őrzött, i. sz. 916-ból származó biblia kéziratbetűinek alkalmazásai.
Az impozáns márványoltár záróköve - mely az építés történetének leírását takarja - jeruzsálemi márványból van. Az izsópnövényt ábrázoló, fémpántokkal díszített frigyszekrény ajtaja, az ősi frigyládához hasonlóan Nílus-parti sittimfából készült. A szekrényben thóratekercsek vannak, rajtuk héberül Mózes öt könyve olvasható. A frigyszekrény fölött függ a finom művű örökmécses, még feljebb a kiskupola - az épület nagykupolájának leegyszerűsített mása - magasodik. Mögötte van az orgona. Az iparművészeti remekű, részben aranyozott, bronz gyertyatartók, Titus római császár diadalívének domborművei a Biblia leírása alapján készültek, féldrágakövekkel díszítettek. Figyelemre méltóak a templom művészi szépségű ablakai is: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg.