Ebben a XVIII. századi klasszicizáló barokk épületben működött 1938-tól a Baranya Vármegyei Múzeum, amely Dombay János pécsváradi, zengővárkonyi és más ásatásainak anyagából jött létre. Az első állandó régészeti kiállítás 1950-ben nyílt meg, azóta az épület kizárólag a régészeti gyűjtemény elhelyezésére szolgál.
A gyűjtemény legfontosabb leletei: a zengővárkonyi újkőkori temető, Pécs-Jakab-hegy vaskori földvár- és halomsírmező, valamint Sopianae város és temetőjének ásatásaiból kerültek felszínre. Országos jelentőségű emellett a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurélius bronz szoborportré, valamint a pécs-üszögi hun aranylelet. Az ásatások és tudományos kutatások eredményeit a Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig című, 1970-ben rendezett kiállítása mutatja be. A zengővárkonyi neolitikus temető festett edényei és agyagszobrocskái mellett láthatók itt többek között mészbetétes kerámiák, bronzeszközök, az ásatáskor eredeti állapotában "in situ" megőrzött sír, a halott mellé helyezett edényekkel; egy i. e. 1650 táján létezett telep családi házának makettje; római kori edények, illatszeres üvegek, pénzek istenszobrok. Itt állították ki a pécsi ókeresztény sírépítmények, a három- és hétkarélyos temetőkápolnák makettjeit is. A népvándorlás korát igen gazdag arany és ezüst ékszerek, korongos fibulák, kerámiák képviselik a kiállításon. A honfoglaló magyarok hosszú vándorlásának útvonalát és a betelepülést térkép magyarázza. Kiemelkedő lelet e korból a tárolóban látható X-XI. századi díszes, csúcsos sisak, mely egyedülálló a magyarországi emlékanyagban. Mellette aranyozott, ezüstvereteket, szablyát, kardot láthatunk, a honfoglaló magyarok, lovas harcainak eszközeit. Az épület mellett, a múzeum kertjében a római kor kőemlékei, feliratos sírkövek, szarkofágok láthatók.