Pécs elődjének, a Római Birodalom Sopianae városának, IV. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt, kápolnát, sírkamrát, épített sírokat, mauzóleumokat emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői épületegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. Az építmények figurális és ornamentális falfestése csak a Róma városi katakombafestészethez hasonlítható. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (Krisztus monogram, galamb, a korsó és a pohár) mellett bibliai jelenetek láthatók: Péter és Pál apostolok, Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a gyermek Jézus. A sopianaei temetőépületek között kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési helyek, sírkamrák és szertartások céljára szolgáló kápolnák. A sopianaei temető területén eddig feltárt sírkamrák, kápolnák, mauzoleum olyan együttest alkotnak tehát, amely egyedi építészeti megjelenése és ugyancsak egyedi, bibliai gyökerekből táplálkozó falfestészete által tanúskodik egy napjainkig élő kultúráról és civilizációról, az Európa történetét meghatározó kereszténység megjelenésének legkorábbi tanúit láthatjuk bennük.
A világörökségi listára került emlékanyag olyan eszmékhez kötődik, amelynek történelmi jelentősége kiemelkedően fontos. A viszonylag kis területen feltárt, dokumentált ésés nagyrészt a mai napig is megtekinthető kisméretű, részben föld alatti, részben föld felszínén épült ókeresztény építmények műemlékegyüttese a későrómai temető hangulatát idézi az épületekbe belépő látogató számára. A falképeken keresztül közel kerülhetünk a késő római kori ember lelkivilágához és megbizonyosodhat arról, hogy a kereszténység elterjedésével, általánossá válásával az új vallás milyen páratlan művészeti alkotásokat eredményezett. Az ókeresztény emlékcsoport különleges, egyedi bizonyítékát jelenti egy sajátos történelmi kontinuitásnak, amely átível a Kr. u. IV. századtól a népvándorláskor mozgalmas évszázadain keresztül egészen a magyar honfoglalásig. Pécs, a római kor óta folyamatos keresztény kegyhely - mint ez a püspökség megalapításában is kifejeződik - szorosan kapcsolódik a keresztény gondolatisághoz és az államalapításhoz.
Ez a műemléki együttes a Bazilikával, a Püspöki Palotával, és a Káptalani Levéltárral, a középkori egyetem romjaival és a Dómmúzeummal kiegészülve és beágyazódva a tér évszázados gesztenyefás hangulatába átvezet napjainkba, bizonyítván a római kortól folyamatos kontinuitást, a keresztény hagyományok megőrzését és átörökítését.