A legépebben fennmaradt, egykor szabadon állt török emlék. Délkeleti tájolású, szabályos négyzet alaprajzú. Dísztelen homlokzatát egyszerű párkány zárja le, felette nyolcszög alaprajzú dobfal egy-egyablaknyílással. amely félgömb kupolát hord. A falakat három-három ékíves ablak töri át. A belsőt hármas sztalaktitboltozatok díszítik, a falakon több színű, bár megfakult dekoratív festés látható; motívumainak gazdagsága egyedülálló a magyar műemléki anyagban. A dzsámit a névadó Hasszán pasa Pécs egykori városfalán kívül építtette fel a XVI. század közepén. Közelében állt a mevlevi dervisrend azóta elpusztult kolostora és temetője is. A XVIII. század elején a dzsámi hoz hozzáépítették a kórház egyik szárnyát. Ekkor semmisítették meg a kupolácskákkal fedett előcsarnokot. Az 1850-es évek végén a délkeleti homlokzatot is beépítették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1956-1960 között helyreállította a dzsámit. kiszabadította a toldaléképületek közül. eredeti padlószintjéről lehordta az idők folyamán rárakódott rétegeket, restaurálta az imafülkét.

A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaré bejárata, ahova új keletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár Ie. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá. alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kókorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világitották meg.