Európa egyetlen karneválján sem mutatnak be ekkora virágkompozíciókat. Az - újkori történelmét tekintve - immár negyvenéves múltra visszatekintő rendezvény augusztus 20-hoz, Szent István napjához és az új kenyér ünnepéhez kötődik. Öt napon át szórakoztató, könnyedebb műfajok jelennek meg a Kossuth téren.
A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni.
Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt.
Sok év elteltével 1966-ban kezdetét vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi Virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is.
A Debreceni Virágkarneválnak immár évtizedek óta hagyományos útvonala van: a színpompás karneváli menet délelőtt a Nagyállomástól a Kossuth téren keresztül a Nagyerdei Stadionig, este pedig a Nagyállomástól, a Piac utcán keresztül a Kossuth térig vonul végig. A karneválra már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik.